Gyakran Ismételt Kérdések

Az új OKJ érvénybe lépése után mi lesz a régi OKJ szerint szerzett szakképesítésekkel?
Érvényesek maradnak. Hamarosan megjelenik a régi és az új szakképesítések hivatalos megfeleltetése, ez után azt is lehet majd tudni, hogy ha továbbtanulásnál, munkakör betöltésénél egy új OKJ szerinti szakképesítést adnak meg feltételként, milyen régi OKJ-s végzettséget fogadnak el helyette.
Vannak olyan szakképesítések, amelyeknek nem lesz megfelelőjük az új OKJ-ban. Azok, akik ilyennel rendelkeznek, továbbra is szakképzettnek számítanak, mégpedig olyan szintű szakképesítéssel rendelkeznek, amilyen a szakmai bizonyítványukban szerepel.

Mi a különbség a régi és az új OKJ között?
Tartalmilag a legfontosabb változás  a moduláris felépítés. Ennek jelentősége abban testesül meg, hogy a tanulóknak nem kell a már előzetesen elsajátított tananyagot újra tanulni, ha egy másik, hasonló tananyaggal rendelkező szakképesítést kezdenek el, valamint könnyebb lesz az átjárhatóság az egyes szakképesítések között. Így gyorsabb, hatékonyabb és olcsóbb lehet a képzés.
A moduláris felépítésnek megfelelően újfajta szakkképesítés-típusok jelentek meg. Az alap-szaképesítéseknek vannak elágazásaik, amelyekhez ugyanazok az alapismeretek szükségesek, de ezek elsajátítása után specializálódni lehet. Sok alap-szakképesítés birtokában további, ráépülő szakképesítés szerezhető. Aki az alap-szakképesítéshez szükséges ismereteknek csak egy részét képes elsajátítani, részszakképesítést szerezhet.

Milyen szakképesítéseket lehet már az új OKJ szerint tanulni?
2007. szeptemberétől az SZMM alá tartozó képzések mellett a GKM hatáskörébe tartozó informatikai, távközlési és postai szakképesítések is oktathatók az új képzési struktúra szerint. Ezzel már több, mint 210 szakképesítésnek készült el a szakmai és vizsgakövetelménye.

Hány éves korig lehet az iskolában ingyenes szakképzésben részt venni?
Nappali rendszerű iskolai oktatásban abban az évben kezdheti utoljára a tanuló a tanévet, amelyben betölti a 22. életévét (általános iskolai oktatás esetén a 16. életévét). Ha azonban az általános iskola első évfolyamát a hetedik életévében kezdte meg, vagy ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettőt, akkor abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyikben a 23. életévét betölti.
A sajátos nevelési igényű tanuló esetén, valamint a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, a fentiekben meghatározott életkorhoz három évet hozzá kell számítani

A tanuló hány éves koráig jár a családi pótlék?
A közoktatási intézményben (általános iskolában, középiskolában, szakiskolában), nappali képzésben tanuló gyermek után a családi pótlék annak a tanévnek a végéig jár, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét.

Mit tehet az, aki elmúlt 16 éves, nem végezte el a nyolcadikat, és szakmát szeretne tanulni?
Alapfokú végzettség hiányában is lehetőség van szakképzettség megszerzésére. Ilyen képzésbe bekapcsolódhat az, aki betöltötte a 15. életévét és nem akar tovább általános iskolába járni, de az is, aki már korábban abbahagyta az általános iskolát, viszont még nem töltötte be a nappali képzés korhatárát. A tanuló a felzárkóztató oktatás keretében a szakiskolában elsajátítja azokat az ismereteket, készségeket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, így lehetőséget kap szakmai végzettség megszerzésére. Ha a tanuló az általános iskola hetedik évfolyamát sikeresen befejezte, a felzárkóztató képzés egy tanévig, ha csak a hatodik évfolyamot fejezte be, két tanévig tart.

Az új OKJ szerint is létezik felsőfokú szakképesítés?
Igen. Az Országos Képzési Jegyzékben 55-tel kezdődő OKJ-számú, érettségihez kötött szakképesítések ezek. Oldalunkon a Szint szerinti keresést használva megtalálhatók. (Bővebben írunk róluk a Fogalomtárban.)
Mivel a felsőfokú szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei és központi programjai (tantervei) még nem jelentek meg, a mostani felsőoktatási felvételi időszakban csak a régi OKJ szerinti felsőfokú szakképzésre lehet jelentkezni.

Mit jelent az OKJ-ben szereplő FEOR-szám?
A Foglalkozások Egységes Osztályozási rendszere alapján minden foglakozáshoz négyjegyű kód rendelhető, ez szolgál a foglalkozások hivatalos azonosítására (pl. a munkaszerződéseknél, a statisztikáknál). Az OKJ-ban azt mutatja meg, legjellemzőbben melyik foglalkozás tölthető be az adott szakképesítéssel.
Oldalainkon a szakképesítések bemutatásánál nem a FEOR-számot adjuk meg, hanem a számnak megfelelő foglalkozást - ez mindenki számára érthetőbb. A szakképesítések leírásából át lehet lépni a Központi Statisztikai Hivatal oldalára, ahol  a foglalkozás hivatalos leírásában a FEOR-szám is szerepel.

A Munkaügyi Központ milyen mértékben támogatja a szakképesítés megszerzését?
Egyéni elbírálás alapján történik a támogatás. Mértéke akár 100% is lehet. A támogatás igénybevételéhez a munkanélkülinek, pályakezdőnek álláskeresőként regisztráltatnia kell magát az illetékes munkaügyi kirendeltségen.
A lehetőségeket bővebben a www.palyakezdd.hu tananyagban mutatjuk be.

Milyen fontos jogszabályi változásokra kell figyelniük a felnőttképző intézményeknek 2007 januártól?
- A felnőttképzés definíciójából kikerült a "rendszeresen végzett képzés" kritérium (felnőttképzési tv.).
- A szakképzés és a szakmai felnőttképzés definíciója egységessé vált a felnőttképzési és a szakképzési törvény alapján (felnőttképzési, illetve szakképzési tv.).
- A nyilvántartást a regionális munkaügyi központok vezetik (nyilvántartásba vételről szóló rendelet).
- A nyilvántartási szám feltüntetésekor a "felnőttképzési nyilvántartási szám" megnevezést kell használni (nyilvántartásba vételről szóló rendelet).
- A nyilvántartás érvényességének meghosszabbítását legalább 60 nappal az érvényesség lejárta előtt kérvényezni kell (nyilvántartásba vételről szóló rendelet).
- Tanköteles tanuló nem vehet részt felnőttképzésben OKJ szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben (felnőttképzési tv.).
- A nyilvántartásban szereplő adatok (pl. a tervezett képzések) változásának bejelentéséért is fizetni kell, 3.000 Ft-ot (nyilvántartásba vételről szóló rendelet).
- Bővült a felnőttképzési szerződésben szerepeltetendő információk köre (felnőttképzési tv.).
- A (felnőtt)képzési szerződést és a képzésre vonatkozó teljes dokumentációt a felnőttképzést folytató intézmény öt évig köteles megőrizni (felnőttképzési tv.).
- Képzési célú támogatások vonatkozásában a rész-szakképesítés nem minősül első, állam által elismert szakképesítésnek (felnőttképzési tv.).

Iskolarendszerben elvégzett szakképesítés után hány év múlva lehet letenni az OKJ-s szakképesítő vizsgát?
A folyamatban lévő képzéseket a megkezdésükkor érvényes követelmények alapján kell befejezni. Javító-, pótlóvizsgák letételére a korábbi követelmények szerint a képzés befejezését követő 1 évig, legkésőbb 2013-ig van lehetőség.

Lehetséges-e a tanfolyam nélkül is vizsgára jelentkezni?
Ez az adott szakképesítés Szakmai és vizsgakövetelményéből (a vizsgára jelentkezés feltételei címszó alatt) derül ki. Ha igen, akkor információkért a vizsgajogosultsággal rendelkezőhöz kell fordulni.

Milyen összegű kedvezmény írható jóvá a személyi jövedelemadóból?
2007. január 1-től megszűnik a magánszemélyek felnőttképzésre fordított kiadásai után járó személyi-jövedelemadó kedvezmény. A kedvezmény azonban a 2006. december 31-ig befizetett díjakra még érvényesíthető.

Van lehetőségem arra, hogy a második szakképesítésemet is ingyen szerezzem meg?
A második szakképesítését alanyi jogon csak akkor szerezheti meg ingyen, ha Ön már elmúlt 50 éves, illetve fogyatékkal él.
A munkaügyi központokban a tartósan álláskeresők képzésének finanszírozásáról egyénileg döntenek. A szociális körülményeket, élethelyzetet figyelembe véve van lehetőség olyan határozat meghozatalára, hogy Ön mégis térítésmentesen vegyen részt egy szakképzésen.

Érettségi utáni nappali képzésben szakmát szeretnék szerezni. Meddig kell jelentkeznem?
Középfokú iskolai rendszerű nappali képzésben a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti a 22. életévét. Kivétel, ha a tanuló az általános iskolai tanulmányait a 7. életévében kezdte meg, vagy ha olyan szakképzésre jelentkezik, ami hosszabb, mint 2 év. Fogyatékos vagy tanulási nehézségekkel küzdő tanulók esetén ez a határ 3 évvel meghosszabbítandó.
A február 28-i középiskolai jelentkezési határidő csak az általános iskolából középiskolába jelentkezőkre nézve kötelező. A szakképző évfolyamokra az iskolák maguk határozzák meg a jelentkezés határidejét.

Gyesen vagyok, azt hallottam, hogy a gyesen levők ingyen szerezhetnek szakképesítést. Igaz ez? Milyen feltételekkel?
Támogatható a képzése annak az ügyfélnek, aki GYES-en van, ha a képzés időtartama hetente nem haladja meg a húsz órát, az igénylő kereső tevékenységet nem folytat, és a képzés a gyermek egy éves korának betöltését követően kezdődik meg. Kérelmet a lakóhelye szerint illetékes munkaügyi kirendeltségen kell benyújtani.